2010-02-23 18:21:43#160Köszönöm szépen. Kommentelek, tehát vagyok. Próbáld ki te is, ha elvárod másoktól! :P

2010-02-23 12:29:50#159Woody, nagyon tetszik a "Szárnyak nélkül" versed, a végén a szemem is könnybe lábadt.“Sohasem maguk a körülmények szabják meg kedélyállapotunkat, hanem mindig a hozzáállásunk a körülményekhez.” (Thorwald Dethlefsen)

2010-02-22 21:25:26#158a Boszorkány nagyon tetszik"Vagyok aki voltam, leszek aki vagyok"

2010-02-22 17:16:29#157Köszönöm, szépen Kommentelek, tehát vagyok. Próbáld ki te is, ha elvárod másoktól! :P

2010-02-22 14:03:27#156A második legsötétebb versem amit valaha írtam, és több jelentése is van

A mélység fia

Voltál már bajban
Most nyakig vagy a szarban
El is tűnsz majd végleg
Ha elköszönt az élet
Nézed a napfelkeltét
Nézed a naplementét
Szomorú sorsodra néztél
Otthon nélkül éltél
Mondják szálka vagy
Tudják már ki vagy
Elfordult tőled Isten
És megvetnek téged

Ne félj, ne add fel
Az életed újra kezdheted
Ne félj, ne add fel
Ha már itt vagy ne halj meg

Megáll az idő
Megállok én
Vigyázok rád
Én itt vagyok nézd
Biztos most szégyellsz
Biztos most félsz
Ha megkínálsz cigivel
Elfogadom még
Nem láthat senki
Nem lát az ÉG
Az Isten megvakult
Hazug és fél
Ismerhetsz engem
Sosem felejtek
Gonosznak hisznek
De gonosz az ember
Én vagyok Isten
A mélyből jöttem
A nyitott világba
Szétnézni jöttem...

1997.05.10.Az igazságot keresni könnyű... Elfogadni nehéz

2010-02-22 13:35:33#155Woody, ez nagyon szép lett. Az igazságot keresni könnyű... Elfogadni nehéz

2010-02-22 12:59:13#154Woody ez nagyon szép nekem nagyon tetszik.......A mesterséges inteligencia nem elenfele a természetes hülyeségnek !

2010-02-22 12:14:33#153Woody ez nagyon őszínte, szívből jövő vers. Nem vagyok jobb agyféltekés rajzoló, nekem mind a kettő megvan :D

2010-02-22 00:21:08#152Szebbnél szebb verseket olvashatunk újabban itt. Nagyon lírikus hangulatban vannak a Kocka lakók. Kommentelek, tehát vagyok. Próbáld ki te is, ha elvárod másoktól! :P

2010-02-21 23:37:48#151Szárnyak nélkül

Ezreket szeretek, barátokban fürdök,
Mégis a magánytól, néha elgyengülök.
Egész életemben valakire vártam,
Ezért a magányod, nekem is a társam.

Voltam már madár aki magasban szárnyalt,
Volt egy meleg fészkem, odaadó társam,
De nem bizonyult sajnos hűséges társnak,
Mert amit ígért, azt odaadta másnak.

Most itt vagyok, szeretem, akit csak lehet,
Töretlen gyógyítom a fájó szíveket.
Míg erőmből telik,gyógyítom tiéd is
ÉS amíg te gyógyulsz, gyógyulok tán én is.Kommentelek, tehát vagyok. Próbáld ki te is, ha elvárod másoktól! :P

2010-02-21 13:57:12#150A BOSZORKÁNY

"gondolj rám kérlek
én nem vagyok az a féreg
aminek kimondtak mások
csendben figyelem a lángot"

Sűrű erdőben feketék az ágak
Kötözött bábuk és kifakult árnyak
Túl veszélyes ez a nyomorult élet
Az inkvizíció újra éhes

Újra éhes sok gonosz lélek
Ebben a világban reszketek, félek
Nézem a közelgő lobogó fáklyát
És egy tova szárnyaló galamb szárnyát

Hűs szellő lengedez borult ég kábán
Átölel könnyedén esőnek fátylán
Mindez nem riaszt hisz maradtam árván
Csak figyelem a lángot, figyelem kábán...Az igazságot keresni könnyű... Elfogadni nehéz

2010-02-21 13:46:43#149szép versek. Az igazságot keresni könnyű... Elfogadni nehéz

2010-02-17 14:18:31#148Itt vagyok

itt vagyok,
mégis máshol,
mozdulatlan,
utam járom.
célom árnyát
messze látom,
én mégis
oda vágyom.

árnyék hajsza
semmi más,
értelmetlen
rohanás!
mért kergetem
folyton folyvást?
nem üldözök
látomást!

elég volt!
most leülök,
és magamba
merülök.
lelkem mélyére
kerülök.

ITT VAGYOK,

örülök.

(ma írtam)“Sohasem maguk a körülmények szabják meg kedélyállapotunkat, hanem mindig a hozzáállásunk a körülményekhez.” (Thorwald Dethlefsen)

2010-02-16 08:43:16#147Rideg télben minden Napfény
Csak egy kósza remény
Nem ad meleget, se jókedvet:
ilyen a magányos lét.

Szorongásom tiéd részben;
nem örülök ennek.
Minden fájdalom, mit másnak okozok
mindig engem sorvaszt el.

Ne aggódj miattam soha!
Túlélem majd vala -
Ilyen búban nőttem én fel
Egyszer majd csak vége van."Mindenki idézeteket postol, hát én is azt teszem" (Thubakabra)

2010-02-16 00:13:00#146Vértelen rokon

Szüleink, egymást nem ismerték,
De megkaptuk, egy ikerpár lelkét

A sötétség, mely Téged átölel,
Szorongásként szívemhez jut el.

A napsütés, mely Engem hívogat,
Elhamvassza szorongásodat.


Szeretlek Tesó! Kommentelek, tehát vagyok. Próbáld ki te is, ha elvárod másoktól! :P

2010-02-13 05:30:15#145thubi, ez jó.
Akkor én is:

ÉS ÚJRA KEZDÜNK MINDENT... (1996)

Jártak hárman az utcán
Az arcuk oly felemás
Így várták a holnapot
Ami nem jön el
Az álom, ami vissza tart
Az anyák és az apák
Egy elhalt kapcsoltat
De hiába vártak
És hiába hittek
A jóslatban elvestek
Csak a síri csend
Ami köztük lebegett
A halál, ami nekik rend.

Már nem várnak
Már nem hisznek
Bármit tesznek elvesznek
Oly forrón lüktet a vér
Mint mikor becsapják őket
Haragjuk úgy ég
Könnyeik elapadtak régen
S csak a beletörődés
Maradt ébren
De végre
Most újra feltör
A remény
Ami össze tart
És újra kezdünk mindent...

Ez a régi költeményem egy nagyon fontos korszak lezárása, és egy újabb kezdetét is jelzi.
Van még két része, talán majd azokat is ide írom egyszer. Az igazságot keresni könnyű... Elfogadni nehéz

2010-02-12 22:10:39#144Csalóka ábránd

Zömök tél uralja
a szürke lélek birodalmát;
jéggel,
széllel
marja rideg falát.

Néha jajveszékel
magányos, őrült fájdalmában,
sírva
várja,
hogy a jég megolvad.

Ekkor szidja magát,
mert ésszel már tudja: remény
veszett,
s nincsen,
csak a kietlen lét.

Mintha tavasz jönne
és rácáfol a józan észre:
meleg
szelet
küld a bús vidékre.

Hideg jég elfolyik
és virágot bont a kikelet.
Szeret,
nevet
s átkarol ízibe.

Felissza jóleső
illatát, mely örömről regél -
Halál,
magány,
nincsenek többé már.

De változik minden!
A karok a semmit markolják.
Remeg,
keres.
S csak levegőt talál.

Testetlen meleg lesz,
aztán gyorsan ez is elvész.
Megrogy,
zokog,
s fájdalom visszatér.

Fel-felüvölt téli
éjszakán - nem hallja meg senki.
Tömény
sötét
újra átöleli.

Ábránd volt csupán.



Nem vagyok költő, de ez már nagyon kikivánkozott."Mindenki idézeteket postol, hát én is azt teszem" (Thubakabra)

2010-02-12 16:29:38#143MÁSNAP (2005)

Látod csendes a reggel
Hazudtam nekem tetszel
Még sírok a vonatodat látva
Elment és zöld lesz a lámpa

Össze tört szívem vérzik
Valahogy élni kell mégis
Új élet után vágyva
Elmúlik csendben a másnap...Az igazságot keresni könnyű... Elfogadni nehéz

2010-02-12 16:27:17#142FARKASÁRIA (2005 agusztus)

Ketten, két testben
Kettős életet élve
Csak várom, még látom
Mikor jön el az álom
Hogy az éjszaka árnyai
Érintenek bennem
Feléled bennem
Űzött vad leszel ember
Nem kegyelmezek véged
Neked véged
Kell a véred

Ketten ép testben
Hangom hallatom
Élem életed
Mert ha elbukom
Lelked elviszem
Véredet veszem
Hűvös hajnalon
Tépem szét neved
Neked véged
Kell a véred

Nem kell más
Csak a véred
Ez nem más
Csak az ének
Űzött vad
Vagy végleg
Farkasária
Száll fel az égbe...Az igazságot keresni könnyű... Elfogadni nehéz

2010-02-02 09:14:46#141Micky, ezt írja a Wikipédia a haikuról:
"A haiku a japán költészet egyik jellegzetes versformája, mely a 20. század elejétől egyre több nyelv irodalmában megjelent. Három sorból áll, melyek rendre 5, 7 és 5 morásak (a fordításokban szótagosak). Egyebekben formailag kötetlen, a sorvégek – mintegy mellékesen – rímelhetnek, de ez nem előírás. (Az összecsengő sorvégek sokszor csak a fordítók leleményei.) A haikut ugyanakkor nagyon erős zeneiség jellemzi, részben a szimmetrikus forma ritmusa, részben a magán- és mássalhangzók hangulati értéke miatt, melyekre a vers rövidsége miatt a befogadó is nagyobb figyelemmel van.

A haiku azonban nemcsak versforma, hanem műfaj is. Haiku formában íródnak a szenrjú-k (tréfás alkalmi versek), vagy a dzsiszei-k (halál előtti búcsúversek) is, ezek azonban nem tartoznak a haiku műfaj alá."“Sohasem maguk a körülmények szabják meg kedélyállapotunkat, hanem mindig a hozzáállásunk a körülményekhez.” (Thorwald Dethlefsen)