2009-12-31 16:32:27#60EZREDÉVES IDEGENEK

A vér belül
Nem is vér
Minek vársz
Téged úgy sem ért
Ez az ezredév
Pedig benne élsz
Körbe vesz
A szél mesél
Aludni félsz
Mért várod
Úgy is véget ér
Egyszer minden
Amiben hittél
Minden más
És közben
A FÖLD remél

Hogy kattan egy zár
És csendben elmennek
A pusztító emberek
Ezredéves idegenek

Az igazságot keresni könnyű... Elfogadni nehéz

2009-12-26 22:00:10#59Nagyszerű vers! Kár, hogy itt nem lehet szavazni

2009-12-26 17:22:10#58Ez nagyon szép. Kommentelek, tehát vagyok. Próbáld ki te is, ha elvárod másoktól! :P

2009-12-26 17:18:05#57PASSIÓ

Véráztatta mocskos padló
Gyűlölettől megtelt arcok
Kísértenek az ó világban
Meghalt, elment-temetetlen
A hír igaz vagy csalfa mese?

Hördül sok hang és persze
A szél feltámad és tombol egyre
Hosszú az út, és hosszú másnap
Nehézkes súly a vállat nyomja
Nem bírja test, ha más nem tartja
Zúdul sok kő és zúdul sok harang
Zúdul majd holnap
Minden harang
A vég közeleg az óra már járja
Élőtűn fehér csont
Már vérzik a szája

De a tömeg csak zúdul
Nem tudja mi az emberi élet
A tömeg csak zúdul
Ez gyilkol, nem a korbácsnak vége

Az út hosszú, a szenvedést látja
A talp alá valót a sátán játssza
Néhányan sírnak, míg mások nevetnek
Megkínzott teste láttán vicceket mesélnek
Az út hosszú de véget ér fájva
A haldokló testet a kereszt megvárja

A nap csillan, a kalapács lendül
Hatalmas szeg a húsba merül
Hatalmas sikoly s egy végső ima
A kereszt lábra állt a végcél itt van
Néma tekintet reánk néz várva
Majd pár pillanat, -bólint a fej
Elalszik hamar az ősi szent
Hatalmas csend terül reánk fáradtan
Egy könnycsepp az égből, majd szél támad bátran

De a tömeg csak zúdul
nem tudja mi az emberi élet
A tömeg csak zúdul
Ez gyilkol nem a korbácsnak vége

Robajjal dől le Istennek temploma
Rövid de pusztító atyánknak haragja Mindez írva vagyon mint minden más csoda
Így történt vagy beszélték csak, ki tudja és honnan?
Örök rejtély ez egy örökös csoda...Az igazságot keresni könnyű... Elfogadni nehéz

2009-12-26 16:55:18#56Remek remek. Az igazságot keresni könnyű... Elfogadni nehéz

2009-12-26 16:25:22#55Ballada szerű próbálkozás volt régebben:

Vágta
Zúgnak a paták gyorsan,
Szerelmes ifjú lovagol szótlan,
Lélekben már ott van,
De még messze van a vadonban.

Küzd az idővel mi oly drága,
Egy egész élet kincsestára,
Törnek a fák a paták alatt,
A ló egyre gyorsabban szalad.

Lassan ismerős tájt lát,
Örömében nagyot kiált,
Szíve nagyot dobban,
Lelke zúg a vadonban.

Léptei zakatolnak mint minden dobbanás,
Csak őt szereti nincs neki senki más,
Valaki vár rá érzi,
Még egy lépés és eléri.

Az úton egy lány áll,
Valakire vár,
Szőke haját homály fedi,
Egy lovast vár ki szereti.

Összenéznek az éjben,
Átölelik egymást szelíden,
A lány szőke haja rebben,
Együtt lesznek szerelemben.A mesterséges inteligencia nem elenfele a természetes hülyeségnek !

2009-12-25 14:17:36#54BOLDOG ÚJ ÉVET.

Boldog új évet!
Boldog új évet!
Ennek az évnek is vége.
Kérni is csak egyet kérek.
Csupa összetartást.
És szerénységet.
Mindenki igyon.
Egyen és mulasson.
A rossz kedvet feledve.
Rossz időt mulasson.
Találkozunk jövőre.
Mint régi jó barátok.
Én magam pedig csak.
BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK!
Az igazságot keresni könnyű... Elfogadni nehéz

2009-12-22 23:10:55#53Akkor minden rendben! Manókám már kezdett aggódni, hogy mi lesz az oldallal?

2009-12-20 16:33:16#52Nem tudom, jó érzés tisztázni :]

2009-12-20 16:27:46#51Nem baj, miért lenne? Az igazságot keresni könnyű... Elfogadni nehéz

2009-12-20 09:47:08#50Manó én vagyok az aki bejelölt téged MyVIP-n Remélem nem baj

2009-12-20 09:38:50#49Í, szép és szomorú;( Az én első versem nem ilyen szép:O és rímekkel teli:O Tetszik amiket írsz (= Az első versem hetedik osztályos koromban íródott Azóta nevetek rajta mert a stílusom is megváltozott Az élet hatása

2009-12-19 22:47:22#48Életem első verse, 1994 -ből, csak hogy témánál maradjunk.
Ezt még sohasem mutattam meg senkinek, és csak azért tartottam meg, mert ez az első...


AMIBEN ÉLEK

Oly szomorú ez énnekem
Míg éneklem- rólad
Veszprém utcáit járva
Mintha a Sátán vigyorogna rajtam
Sötét felhőket fúj a szél
Úgy cibálja kócos hajamat a tél

Elpusztulok reggel
Elkárhozok csendben
Ne bánkódj értem kedvesem
Csak csendben nézem
Ahogy most félsz
És én is félek
Dal egy haldoklótól
Amiben élek...Az igazságot keresni könnyű... Elfogadni nehéz

2009-12-19 22:07:52#47Szókimondó vers. Az igazságot keresni könnyű... Elfogadni nehéz

2009-12-19 15:01:00#46Én is írok verseket.. vagyis hát, próbálkozom
Íme a legfrissebb

A Magány ringyója

Lágyan megfogja, remegő kezeimet,
Gyengéden felé hajolok.
Félve hozzábújok, érzi melleimet,
Gyengéden felém hajol.

Átölel, féltve magához szorít.
Vállára döntöm fejem.
Lelkem már szinte ordít,
De ekkor megérinti kezem.

Bársonyos bőrét bőrömhöz érinti,
Gyertya lángja villan fel a sötétben,
Lelkemet, ó jaj, lassan már széttépi,
És rádöbbenek most, kit ölelek éppen.

Arca sápadt, teste is vézna,
Bársonyos bőre, valójában érdes,
Úgy néz ki, mint valami kis béna,
Magány a neve, ő az a kis édes.

A ringyójává váltam, évekkel ezelőtt,
Akkor ölelt át először, lágyan engem,
Mikor a szeretet katonája puskájával lelőtt,
Aztán száraz ajkára csókot leheltem.

2009-12-12 16:48:33#4514 évig laktam Veszprémben, át tudom érezni. Nem vagyok jobb agyféltekés rajzoló, nekem mind a kettő megvan :D

2009-12-12 14:36:04#44Akkor ne teljen el:

Veszprém

Csendben ülök és várok
Nem visz a lélek fázom
Erős bennem egy érzés
És nem olyan mint a részvét

Veszprém csendes város
Gyönyörű szép virágos
De vasárnap itt csak a szél él
Ez senkinek nem lehet végcél

Jöjj velem jöjj te szépség
Felnézek odafent kékség
Széttárt kezeim látod
És elragad újra egy álomAz igazságot keresni könnyű... Elfogadni nehéz

2009-12-11 20:28:33#43Nagyon örülök, hogy feltévedtem ide imádom a verseket, és nem egy akadt itt, ami igazán tetszett. Talán ha elég erőt gyűjtöttem én is fel merek majd tölteni a sajátjaim közül, de addig is, írjatok légyszi, ne teljen el versek nélkül a nap

2009-12-11 14:45:37#42Garpeer, érdekes olvasmány volt.
Vajjéhó, köszönet amiért megosztottad a költeményedet, tetszetős. Az igazságot keresni könnyű... Elfogadni nehéz

2009-12-11 13:23:13#41A szomorú napszámos dala

Száll a madár,
Száll a pillangó,
Száll a méhecske,
Száll a szitakötő,
Száll a felhő,
Száll a por,
Száll az ének,
Csak én nem szállok,
Kaszálok...

Régi költeményem, gondoltam megoszom veletek. Nem vagyok jobb agyféltekés rajzoló, nekem mind a kettő megvan :D