2020-01-12 10:50:020+#2 Köszönöm a szavaid, és a gondolataidat is
Amikor olvastam, kezdtem úgy nézni a képet, ahogyan írtál róla... halvány lila lövésem sem volt, hogy így rajzoltam/festettem, ahogyan látod...Nem, nem tanuló kép, ez a kép random, örültem, h a kréta egyáltalán fogott a kezemben

De ha tudok " ilyet és így " , akkor gyorsan megijedek, mert nem tudtam, hogy tudok, és csak remélem, hogy ez így is marad , mármint hogy remélem, hogy megint tudom nem kézben tartani a lendületet, a az alkotást magát ...

( Minden tiszteletem a szépen, tanulva alkotók előtt, nem kötekedni szerettem volna, csak első blikkre az jött ki belőlem, amit írtam... meg az irodalom óra, amikor verset elemeztünk, sosem értettem azt sem, mármint, h mit csinált a költő, meg mit érzett, amikor írt... lehet, h éppen hascsikarása volt , és hát az nem illik egy romantikus vershangulathoz...naszóval mindenki úgy, ahogyan érzi )
Ilcsi

2020-01-11 22:39:570+#1Ennél a képednél úgy látom, hogy nem ragadott el idejekorán a lendület és kézben tartottad az alkotói folyamatot. A váza formájában van egy piciri furcsaság, de a szimmetrikus dolgokat amúgy sem egyszerű megrajzolni.
Ami nagyon tetszik, az a váza vetett árnyéka. Lehet érezni, hogy egy vízszintes felületen van. Illetve a háttér függőleges mintázottsága plusz ad a terek érzékelésének.
Nem tudom így volt e, de szerintem ez a festmény egy tanuló kép volt.
Az, hogy üldözési mániám van, nem azt jelenti, hogy nem üldöznek!