2015-06-19 09:10:07
A/4-es, 180-as akvarell lap, akvarell-filc.
Ez a vers már sok sok éve meghatározója az életemnek, mindig másképpen értem, és érzem... most kicsit felhúzott szájjal, csak félig csukott szemmel, ott a bérceken ...
Címkék: festmény, akvarell, portré, hangulatkép
610 megtekintés
3 szavazat
3 komment
© Minden jog fenntartva
Komment írásához lépjél be, vagy Regisztrálj!
Barnuska[offline]
2015-06-20 10:00:030+#3Válasz a #2 kommentreKöszönöm
Igen, igyekszem valahogyan megjeleníteni azt, amiről szólni akar akár egy női arc is... a fiam kérdezte, miért van a fején rohamsisak Hm, lehet, hogy csak én értem, hogy az a vers " bérceken futunk" részlete lett volna, az ugrott be, hogy a haj legyen olyan, mint egy domborzati térkép... és mivel fázó lelket nem tudok gyöngyökkel takarva rajzolni, maradt az arca...de nem is magyarázom tovább, köszönöm, hogy figyeled a képeimet, és észre veszed, hogy valamit akartam mondani velük
Ilcsi
Vajjéhó[offline]
2015-06-20 09:23:440+#2Eyg kis gráfelmélet. Egyre ügyesebb képeket készítesz. Nekem nagyon bejön, mindig próbálsz valami újat belecsempészni. +1
Nem vagyok jobb agyféltekés rajzoló, nekem mind a kettő megvan :D
Barnuska[offline]
2015-06-19 09:11:470+#1No ez lemaradt, beszerkeszteni már nem tudtam ...
Húnyt szemmel bérceken futunk
s mindig csodára vágy szívünk:
a legjobb, amit nem tudunk,
a legszebb, amit nem hiszünk.
Az álmok síkos gyöngyeit
szorítsd, ki únod a valót:
hímezz belőlük
fázó lelkedre gyöngyös takarót.
(Babits Mihály )
Ilcsi
[A panel bezárásához kattints rá!]