2016-03-11 20:03:270+#18Válasz a #17 kommentreSzerintem is jobb néha a hallgatás

2016-03-11 14:55:070+#17Válasz a #16 kommentreAzt hiszem ezt a gondoltatmenetet egyetlen pszichologusnak se meselnem el.. Meg a vegen valami örult, öngyilkoshajlamokkal rendelkezö pszichopatänak diagnosztizälna minkek
Linda

2016-03-08 08:24:100+#16Válasz a #15 kommentreHorrorisztikus megközelítés Ahogyan a másik képemnél említed a polip kezeket, nekem itt jutott eszembe, hogy ha kicsit hosszabbra hagytam volna a cölöpöket, akár fuldoklók karjára is lehetne asszociálni Nem állnak egymástól messze a gondolataink

2016-03-03 21:18:180+#15Nekem valami olyasmi jár a fejembe a képet nézegetve, hogy egy egy tetem fel-felbukkan mint egy cölöp miután valami lehúzta a mélybe. Érdekesek ezek az alkotások, nagyon megfognak.
Linda

2016-02-20 20:10:460+#14Válasz a #13 kommentreÖrülök neki! ..és annak is hogy benéztél hozzámhoz

2016-02-19 12:31:310+#13Wow! Ez nagyon tetszik!
+1

2016-02-16 14:36:530+#12Válasz a #11 kommentreKöszönöm Uram! És hidd el amit a szabályzat elbír, az az értelmezés biztosan belefér nekem

2016-02-15 19:08:140+#11Itt is nagyon jó a háttér faktúrája! Az értelmezést ne bízd rám, mert az nyomdafestéket nem tűr! Összességében egyszerű és nagyszerű alkotás!

2016-02-15 17:01:450+#10Válasz a #5 kommentreKöszönöm szépen! Örülök, hogy a hátteret említed, mert bár az esetek többségében a háttér inkább csak körítés, és itt főleg hanyagul odavetett "anyagnak" tűnik én mégis emiatt szeretem ezt a képem

2016-02-15 16:57:100+#9Válasz a #4 kommentreIgen, jól emlékszel! Hogy a legeslegelső érzésed mi volt vele kapcsolatban azt nem tudom, de hasonló gondolatokat osztottál meg velem akkor. Örülök, hogy ennek ellenére nem átallottál ismét kommentelni! Köszönöm szépen a figyelmed!

2016-02-15 16:52:120+#8Válasz a #3 kommentreÍgy igaz, "valaminek az alapja". Vagyis csak a néhai alapja az elrendezés ezért is lett szabályos.
Volt egy mese, ami még gyerekoromban láttam/hallottam, már pontosan nem is emlékszem rá, de az volt a lényege, hogy egy szegény éhező kislány egy egész kenyeret kapott valakitől aki megszánta. Nagy örömmel vitte haza, de az útját állta egy ingovány, amin csak úgy tudott átkelni, hogy a kenyeret használta "cölöpnek". De valami így is lehúzta a mélybe, kenyerestül... Hát, sokáig komoly hatással volt rám ez a mese (talán a Varjúdombi-sorozat egy része volt, tiszta para..)

Köszönöm szépen a kommented, igen hozok még ebből több darabot, készülőben van

2016-02-15 16:41:310+#7Válasz a #2 kommentreÉrdekesek a gondolataid, ez nekem nem jutott eszembe, pedig egészen kézenfekvő. Köszönöm szépen a dicséretet, igyekszem lenyesegetni a lényegig a témát és inkább a hangulatot átadni. Abszolút nem tudom, ezt nagyon jól látod szinte véletlenszerű, bár itt pont van benne szimmetria...
Van amikor a dilettantizmus (ritkán) hasznos és van amikor...amikor dilettáns Köszönöm szépen a kommented!

2016-02-15 16:31:360+#6Válasz a #1 kommentreKöszönöm szépen! Nem bizony, mostanában "nemvidám" érzések az uralkodóbbak, ezek határozzák meg a témát. Örülök a Gyilkos-tóval vont párhuzamnak, bár a hátborzongatás ellenére a hely szerintem gyönyörű lehet, (sajnos élőben még nem láttam...)
A régi képeimet borítékoltam, azért nem tudod megnézni. Teljesen más irányba szeretnék menni mint eddig, ezért lezártam azt a korszakot

2016-02-15 15:27:030+#5Nekem sincs sok hozzáfűzni valóm a témához
Viszont maga az elrendezése és a plasztikája nagyon tetszik, különösen a háttér kialakítása, plasztikája +10

2016-02-15 13:10:520+#4Anno azt hiszem írtam ehhez a képhez (máshol) és akkor nem tudom mi volt az első érzésem, de azt hiszem akkor is az elfojtott érzések amik fel-felbukkannak a felszínre. Vagy csak most van ilyenem, de ezt juttatja eszembe.
"Minden saláta lehet Cézár... ha elég ideig döföd egy késsel."

2016-02-15 12:19:000+#3Nekem is a Gyilkos-tó jutott rögtön eszembe. Viszont jobban megnézve ez már inkább mocsár, ami nálam egyenlő a lassú pusztulással. A cölöpök rendezettségében itt most külön jelentőséget érzek. Így számomra a mocsárban lévő cölöpök a pozitív értékek hiányára illetve alapjainak lassú pusztulására utalnak.
Egyébként az előzőhöz hasonlóan ez is remek kép lett. Jó kis sorozatnak nézünk elébe, már persze, ha folytatod még hasonló darabokkal. Remélem igen.

2016-02-15 10:47:180+#2Nekem a cölöpök hamis biztonságérzetet mutatnak; az ember megkapaszkodhat bennük vagy rájuk állhat, de olyan messze a part, ha nem tud úszni, akkor mindegy. De nyilván belső monológra gondoltál a kép értelmezéseként, mindenkinek egyedi a meglátása, úgy vélem. Mindenesetre a hangulatot hoztad, amit terveztél a képpel, és engem ez egyből megfogott. Úgy érzem, hogy a sok évi munkád visszatükrözik ezekből az alkotásokból; egyszerűek, de mégsem, érzem azt, hogy pontosan tudod, mit hová érdemes tenni a kívánt hatás elérése érdekében. És ezt szeretem az ilyen alkotásokban.

+ képzeletbeli pont
A kommentelés úgy működik, hogy te is részt veszel benne. ;)

2016-02-15 10:13:060+#1Nem vidám kép, mint ahogyan az előző képed sem, a színvilág teljesen egyforma... Nekem a Romániában található Gyilkos-tó jutott eszembe, ahogy megláttam a képet... ott is cölöpök állnak ki a vízből, igazából nem tudják még mindig, hogyan és miképpen keletkezett ez a természeti jelenség... akár a geológusok meglátását, akár a népi legendát is nézzük, olyan hátborzongató hely nekem, bár ott a hegyek valamit javítanak az összképen

Mivel szabad értelmezést adtál , csak ez marad nekem is, nem tudhatom a Te miértjeidet... a kép tetszik, a pusztulás hangulatát hozza, elég hozzá két nem szín, hogy elidőzzek a nézésével
Pont ... ja nem lehet pontozni ...
( miért nem tudom megnézni a korábbi képeidet ? Próbáltam, hogy felidézzem őket, mert az utóbbi 2 képed egy teljesen új próbálkozás, és megmutatás...)
Ilcsi