Manó : Fakó csillagok alatt
2011-01-16 22:07:17
Némán siklik a napfény már
Csendben sír az éj, sajog a táj
Ahogy a kép visszanézve vár
Visszanézve elmébe mélyen ég
Jő némaság - csendes éj
Ez a seb most nagyon mély
Szabadság, szeretet, remény
Ugyan kérem ez rémregény
Áltassam magam ős regék
Csendben hozzám lép
Egy emlék hozzám ér
Mindez oly kemény
Félek, már nincs remény
Elkésett a Hold, sápadt lény
Várom, hogy a fény elér
Az élet túl kemény
Hogy halkul minden már
Egy könnycsepp még csordogál
Ezer év telt el
Látok és ébredek
Túl messze mindenen
Mégis tudom
Csend leszel, idegen…
Még egy köszöntés – a búcsú…
Azután sorsom megpihen
Hidegen…
Fakó csillagok alatt állok oly ridegen…
(2011)
159 megtekintés
2 szavazat
2 komment
© Minden jog fenntartva
Komment írásához lépjél be, vagy Regisztrálj!
Manó[offline]
2011-01-18 16:23:200+#2Köszönöm szépen a kommentet. 
Az igazságot keresni könnyű... Elfogadni nehéz
Andoo^-^[offline]
2011-01-18 16:16:260+#1na végre ideértem 
már pár napja szándékoztam kommentelni de valahogy mindíg elmaradt 
nagyon jó vers lett ismét 
sőt fantasztikusan jó 
nagyon átélhető érzéseket közvetít, és nagyon megfogó vers
gratulálok hozzá a + már régebben ment
ja és ide mértnem írt még senki? 
