2016-01-12 08:57:52
Pixia, MyPaint és Wacom rajztáblám segítségével készült rajzom fiktív űrről, és néhány valódi légköroptikai jelenségről.
A légköroptika az optikát, fizikát és meteorológiát összefonó tudomány: a légkörben megfigyelhető fénytörési, fényszórási, elektromos jelenségekkel foglalkozik, de ide tartozik a viharok, a felhőtípusok és a magaslégköri jelenségek kutatása is. A legismertebb légköroptikai jelenség például a szivárvány, a sarki fény és a villámlás.
Ezen a rajzomon többek között az alábbi jelenségek figyelhetők meg:
A gyűrűs gázbolygó sarki területe körül sarki fény látható. Ez a jelenség nem csak a Földre jellemző: a Jupiteren például az ultraviola tartományban figyelhető meg. Erős mágneses viharban hazánkban is szép sarki fényt lehet látni fényszennyezésmentes, a környezetéből kimagasló területen, ahonnan látszik az északi horizont.
A Földhöz hasonlító, vegetációval borított bolygó horizontján egy viharcella látható jellegzetes üllő alakú felhővel. Az üllő lapos, vízszintes teteje kirajzolja a troposzféra felső, nagyjából 10 km magasságban elhelyezkedő határát, azonban egy helyen kidudorodik: ez a sztratoszférába törő dudor jól fejlett, rendkívül erős feláramlással kialakult zivatarfelhőre utal. A felhő fölé vörös színű, medúzaszerű jelenséget rajzoltam: ez egy vörös lidérc (red sprite), ami bizonyos típusú villámok fölött 40-50 km magasságban alakul ki. Egy ilyen jelenség 60 km széles is lehet, ennek ellenére rendkívül nehéz megfigyelni, mert ritka, rövid időre villan fel, és igen halvány.
Szintén a nézőpont bolygón figyelhető meg bal oldalon a légkörfény (légkörfénylés, air glow). Légkörfény a Nap UV sugárzása hatására alakul ki 100 km magasságban, a termoszférában, lehet zöld és vörös színű is. Az űrből figyelve a légkörfény olyan, mint egy derengő buborék a Föld körül, lentről pedig halovány fényhullámoknak látszik az éjszakai égbolton. A Föld bármely területén elkapható ez a jelenség, megfigyelése ennek ellenére nehéz, mivel napnyugta után a részecskék gerjesztése, és így a fénylés is csökken. Hidegfrontok után, nagy átlátszóságú égen érdemes keresgélni.
A nézőpont bolygó hosszan elnyúló futóáramlásától (jet stream) jobbra orografikus felhőzet alakult ki két vulkáni kúp körül. A szelet felemelkedésre kényszeríti a vulkán kúpja, ami felhőképződést idéz elő. A hegyek egyik oldalán jellemzően felhőképződés folyik, a másikon pedig a bukószelek felhőoszlató tulajdonsága érvényesül. A hegyek jellegzetes hullámzásra, turbulenciára késztetik a légkört (lee-hullámok) – a hullámok felszálló részén felhők keletkeznek, gyakran megkapó küllemű lencsefelhők.
Címkék: digitális, MyPaint
1322 megtekintés
4 szavazat
4 komment
© Minden jog fenntartva
Komment írásához lépjél be, vagy Regisztrálj!
Zimanko[offline]
2016-01-14 19:24:170+#4Válasz a #3 kommentreKedves Thubakabra! Köszönöm szépen a véleményedet, mindig nagyon hasznos kritikai meglátásokkal segítesz. A felhők hibáját így már én is látom, tényleg nem követik a gömb alakot. Az atmoszférát némi töprengés után halványítottam el ennyire, lehet, nem kellett volna. Köszönöm szépen a szavaidat!
Thubakabra[online]
2016-01-13 16:07:371+#3Nagyon érdekes témát választottál! Ötletes az, hogy ilyet ábrázolsz, nagyon tanulságos. Tanultam a leírásodból.
Két dolog:
1. A felhők nem követik a bolygó ívét, a végük így olyan, mintha hirtelen megtörne, tehát egy lapos, de gömbölyded sarkú objektumot követnek.
2. Az atmoszférát szerintem érdemes lett volna jobban hangsúlyozni.
A többi nagyon szép, talán a színekkel lett volna érdemes még kicsit játszani. +1
A kommentelés úgy működik, hogy te is részt veszel benne. ;)
[A panel bezárásához kattints rá!]