Vissza a tutorialok listájához

: Digitalizálás kezdőknek

Bevezető ^


Ez a tutorial régebben bővebb volt, de két részre lett szedve. Olvasóm jelenleg a tömörebb, „kezdőknek” formát olvashatja.


(Szeretném elszögezni, hogy jelenlegi tutorial a rajz valós kinézetének visszaadási módját hivatott bemutatni, hogy a monitoron is azt láthassuk, ami a papíron is van. Ez némiképp azonban utópia, mivel rengeteg monitorbeállítás létezik és ezért ugyanazt sosem tudjuk visszaadni; viszont megközelíteni azért lehet az eredetit.)


Elsősorban a fekete-fehér rajzok korrigálásáról írnék.


Rajzainkat gyakran szoktuk digitalizálni, majd azt utómunkázni, hogy internetes portfóliónkat tovább bővíthessük – ez fontos lépés, hisz enélkül hiába jó egy rajz, nem fogja a monitor mögött ülő megfelelően érzékelni. Általában szkennerrel vagy fényképezőgéppel lehetséges a kép digitalizálása. Magam részéről a szkennert tartom előnyösebb megoldásnak.


Fényképezés ^

Néhány irányelv:

1. A rajzot mindig merőlegesen fotózzuk le (azaz a kép síkjával párhuzamos legyen az objektívünk lencséje), így nem torzulnak az arányok.

2. Ne vakuzzunk! Ez becsillan a grafiton, illetve fakítja a nem csillogó anyagok felületét; a kép elveszti a hatását. Ennek digitális korrigálása igen nehézkes.

3. Ügyeljünk a helyes fényviszonyokra! Lehetőleg nappal fotózzunk, természetes fényekben. Ha erre nincs mód, akkor érdemes több fényforrást alkalmazni úgy, hogy szórt fényeket kapjunk. Így kerülhetjük el a fénybeli átmeneteket a képen.

4. Készítsünk több fotót! Ha egyet kattintunk, nem feltétlenül lesz tiszta, nem homályos a fotó. Készítsünk akár 10-20 képet és válasszuk ki a legtisztábbat! Az összes olyan képet szortírozzuk, melyek homályosak, ferdék vagy valamilyen hibával rendelkeznek – ezekre nincs szükségünk.


Szkennelés ^

Itt két dologra kell figyelni:

1. Amennyiben van szkennelő programunk, távolítsunk el minden beállítást szkenneléskor – a kontrasztosítást hagyjuk meg későbbre. Sokkal finomabban tudjuk beállítani egy erre hivatott képszerkesztőben, mint a szkenner durva programjával.

2. Némely papír behullámzik a rajta lévő grafikától. Érdemes ezért szkennelés közben finoman (tényleg finoman!) lenyomni a fedlapot, vagy 20-30 nyomtatópapírt a szkennelt kép fölé tenni.


Ha már itt tartunk, mondanék néhány szót a DPI-ről.

A DPI egy felbontási egység (Dot per Inch), melynek fontossága elsősorban nyomtatáskor jön elő. A legnagyobb DPI méret, amire szükség lehet, az a 600 DPI, de ez már a nagyon pontos fotográfiák nyomtatásához szükségeltetik. Rajzainkat elég 300DPI-n szkennelni – ha netalán később nyomtatni szeretnénk, akkor ezzel a felbontással már ugyanakkora méretben tudjuk megtenni minőségromlás nélkül. Az ennél nagyobb DPI teljesen felesleges, nem hoz szebb eredményt a képen és csak a helyet foglalja.

Ha a DPI-re rákérdez a program, akkor válasszuk a 300-at.


Képszerkesztő programok ^

Van néhány. A legelterjedtebb az Adobe Photoshop, de akadnak „kisebb” programok is, mint például a Gimp. Alkalmas még a photoscape, az irfanview és megannyi ingyenes program, melyet a google segítségével könnyedén megtalálhatunk és le is tölthetünk. A legtöbbjük rendelkezik azokkal az alapfunkciókkal, melyeket alább le fogok írni és melyek szükségesek a megfelelő digitalizáláshoz.


Álljunk neki az utómunkának! ^


1. lépés: a kép elforgatása. Állítsuk arra az oldalára, amelyre az eredetit is! Ehhez szinte bármelyik képnézegető/szerkesztő megfelelő, de akár a szkenner programjával is lehet forgatni.


2. lépés: Vágjuk le a felesleget!

Fotózott képeknél általában nem csak a rajzot sikerül digitalizálnunk, hanem belelóg néhány nem kívánatos rész is.

Ezt Photoshopban a vágás eszközzel ([c] gomb) tudjuk elkövetni: jelöljük ki a meghagyni kívánt képet, majd igény szerint pontosítsunk. Képesek vagyunk forgatni is, ha netalán kicsit ferde lett a kép. Az [enter]-t lenyomva véglegesítsük a vágást: a fölös részek eltűnnek.


3. lépés: amennyiben képünk fehér lapra készült és valamilyen színtelen eszközzel (fekete különböző árnyalatai által), színtelenítsünk! A szkenner lámpája kékesen becsillanhat és ebben a lépésben ezt kívánjuk kiszedni (ha színes papírról van szó vagy színes képről, akkor ezt a lépést értelemszerűen hagyjuk most ki!).

A színtelenítésre több lehetőség van. Photoshopban korrekcióként használhatjuk a színezet/telítettséget (hue/saturation), a fekete-fehéret (black-white) vagy a csatornák kapcsolgatását. Nekünk elég a Színezet/telítettség korrekció (kép > korrekciók), mely előhívása után a „telítettség” csúszkát húzzuk minimumra, balra. A kép erre színtelen lesz.

Erre minden képszerkesztő programban van lehetőség, csak más-más elnevezéssel rendelkeznek. Szóval gyakoroljunk egy kis türelmet és böngésszük végig a menüt a nekünk kellő funkció után!



4. lépés: kontrasztosítás. Ez elég nehezen jön vissza a nyersen digitalizált képen, így most nekünk kell beállítanunk.

Erre három érdemleges eszköz van a Photoshopban: görbék (curve), fényerő/kontraszt (brightness/contrast) és szintek (levels). Érdemes próbálgatni mindegyiket, mert mindig más-más eszköz lesz alkalmas képünk tónusértékeinek függvényében. Egyéb képszerkesztőkben is benne vannak ezek a módosítások, de szintén megeshet a név változatosság és keresni kell őket. Én továbbra is maradnék a Photoshop mellett és aszerint írnék.

A kontrasztosító korrekciókat szintén a kép > korrekciók között fogod megtalálni.



Most gyakorlásképp válasszuk ki a szinteket (levels)! Előjön egy kezelőfelület egy fekete négyzetes diagrammal. A diagramm a fényegyensúlyt mutatja, ezzel nem kell foglalkoznod. Amire szükséged van, az a csúszka alatta.

A bal szélső csúszkát elhúzva a képen a sötétebb tónusokat fogod mélyíteni. Ezzel óvatosan kell bánni, mert a foltok „beéghetnek”, a ceruzavonások előjöhetnek, durvulhat az amúgy lány textúra. A jobb szélső csúszka ennek ellentettje, mégpedig a világos részek előhívására szolgál. Ennék is hasonló a probléma, de ez elsődlegesen úgy jelentkezik, hogy a világos részek és a középtónusok találkozása egyenetlen lesz. A középső csúszka az egész képet sötétíti vagy világosítja.

Én azt javaslom, hogy szánjunk rá pár percet és próbálgassuk, mely beállítás a legmegfelelőbb. Érdemes a képet a monitor mellé állítani, hogy lássuk, mennyire tudjuk megközelíteni annak értékeit.


Összegzésképp ennél a lépésnél a következőkre szoktam figyelni:

  • a kontraszt ne tegye tönkre a textúrákat (a ceruzavonások ne legyenek harsányabbak, a tónus ne legyen rücskösebb a valóságosnál)
  • a világos részek ne égjenek be!
  • törekvés a lehető legpontosabb kontrasztosításra

Amennyiben színes képen dolgoztunk, a kontrasztosítás erősítette a színeket. Ez ellen is van megoldás, ha az eredeti színvilágot szeretnénk visszaadni!

A korrekciók közül válasszuk ki a már említett színezet/telítettség (hue/saturation) lehetőséget! A telítettséget (középső csúszka) nem kell teljesen lehúzni, elég csak finoman balra vonni. Ez már javítja a korrekció okozta erősített színeket.

Ezt érdemes kontrasztosítás után elvégezni, hogy tudjuk, mennyi finomításra van szükség.


5. lépés: publikálási méret beálíltási.

Nem feltétlenül szükséges ultranagyban feltenni egy rajzot bárhová is, hacsak nyomtatványokat nem szeretnék később készíttetni. A nagy felbontásnak több hátránya van: természetesebbé tesszük a rajz ellopási esélyeit, illetve felesleges részleteket mutatunk meg. A legtöbb kép messziről, kicsiben áll össze egy egésszé.

Harmadrészt pedig több helyet igényel, de ez már a publikáló felületet szolgáló tárhely problémája.


Meg is volnánk! Remélem ez a néhány sor segített abban, hogy rajzaidat még szebb formában tudd ezentúl publikálni!


Kapcsolódó tutorialok:

képek összeillesztése – segítség a több részben szkennelt képek összerakásához

Thubakabra
(2012-06-15)
6677 olvasás

Ugrás a lap tetejére

Mi ez az oldal?

Üdvözlünk a KockArton!

Ez itt egy grafikai közösségi oldal. Találhatsz itt képeket, tutorialokat, fórumozhatsz és chatelhetsz más alkotókkal, kritikákat adhatsz és kaphatsz. Az oldal egyaránt foglalkozik CG és hagyományos grafikákkal is.

Bejelentkezés

Még nem vagy tag? Regisztrálj itt!

Elfelejtetted a jelszavad? Segítünk!

(?)

Chat

Kockart chat

loading

¦¦¦

Online Tagok

    0 / 1759 tag online

    0 vendég

    [tagok listája]

    [A panel bezárásához kattints rá!]