2025-05-01 20:25:35
Nem akarom (értelmetlen)
Hajnal, fél sötét tompa vágy
Kávé kell mondod – nekiállsz.
Mint zombi, csak némán botorkálsz
A nap elkezdődik, sok dolog vár.
Ahogy egy gép elrepül az égen
Tudd, műemlék az egész világ.
Mindez értelmetlen
Mindez értelmetlen
Minden értelmetlen
Holnaptól minden más
Egy mezőn váró néma táj
Meg is fürdik benne a félhomály.
Apró cseppekben eső csak úgy szemerkél
Hát ide juttatott minket ez a mindenség
Halkan, dobban, éget, megfagy és fáj.
Mindez értelmetlen
Mindez értelmetlen
Minden értelmetlen
Holnaptól minden más
Látod csendes e reggel
Hazudtam, mert nekem tetszett
Csendben nézem a jövőbe látva
De elmegy, és vörösödik a lámpa
Ám valahogy élni kell még is
Talán van még gondolat mi bennem megérik.
Mindez értelmetlen
Mindez értelmetlen
Minden értelmetlen
Holnaptól minden más
Nem látok már, sűrű a köd
Végeztem, ide biztos többet nem jövök
Bár lehettem volna több öröm
Valahogy így lett ez örök börtönöm
Nem akarom hallani, nem akarom már
Nem akarom érezni nem, mert fáj
Nem akarom elhinni, hogy ennyi vár
Nem akarom tudni
Nem akarom már
Nem akarom hallani, nem akarom már
Nem akarom érezni nem, mert fáj
Nem akarom elhinni, hogy ennyi vár
Nem akarom tudni
Nem akarom már
Mindez értelmetlen
Mindez értelmetlen
Minden értelmetlen
Holnaptól minden más
Komment írásához lépjél be, vagy Regisztrálj!
Steff[offline]
2025-05-02 07:09:450+#1Nyugi, nem sikeredett olyan rosszra... csak azt vetetted lapra, ami épp benned volt. Elég zord amúgy, de nem rossz. Mi lett volna, ha ... pl örömmel lettél volna tele, s azt hagytad volna kiömleni a lapra? Vagy esetleg a hála indított volna versírásra?
Én pontozom. mert tudom, ez egy ALKOTÁS.
[A panel bezárásához kattints rá!]