2017-01-05 15:06:220+#11Nagyon szép! Ennél a képnél is tetszik az egyenletesség, meg a színek!
+1

2016-11-28 10:09:450+#10Válasz a #9 kommentreKöszönöm szépen Zhenia! Igazából csak egy dekoratív jó vonalú, kellemes beütésű festményt szerettem volna kihozni...ami talán valamennyire sikerült is... amit lejjebb foglaltunk szavakba, az csak a mulatozás része, de nagyon tetszettek mások víziói is...

2016-11-27 18:40:590+#9Én most nem gondolok bele semmit. Egyszerűen tetszik úgy ahogy van. A színvilága nyert meg főként
"Minden saláta lehet Cézár... ha elég ideig döföd egy késsel."

2016-11-27 14:21:060+#8Válasz a #7 kommentreKöszönöm Barnuska a részletes kommentet! Hááát... látom, nem sikerült túl unalmasra, mert mindenki hozzáteszi a magáét... elég mulatságos... Próbálkoztam sablonnal bíbelődni még 6 éve, de több a baj vele, mintha egyszerűen meg lenne festve előrajzolás után... mert ha a sablonra rámegy a festék és utána el van távolítva, akkor a határnál vastagabb lesz a festékréteg és nagyon látszik... vagy beleszaggat a festékrétegbe eltávolításnál, mert nem jön le hajszálpontosan. A sablon elkészítése is baromi nagy kihívás, úgyhogy gyorsan megtanultam nélküle... Egyszer próbálkoztam még akvarellhez való kaucsuk gumi kitakarással, ami remekül működik vízfestéknél, de olajjal keveredve takonylabda lesz a gumiból és levakarni a vászonról egy agyrém... vissza is kellett mosnom, úgyhogy ejtettem azt a technikát is... horror.

2016-11-27 11:44:050+#7Hogy mi van ? Mármint a hozzászólásokat olvasva azt éreztem : valami nincs rendben a fejemben, mert egy megveszekedett szót sem értek Ezen a képen nem is az van, amiről írtok , hanem a Csillagkapu sorozatban láttam egy fegyvert, amivel a Teal'c lőtt, és a fegyver vége volt ilyen díszes, mondjuk nem pinkes volt a kőberakás
De nem viccelek az alkotásoddal tovább, nekem megint csodálatos, utaztatja a szemem rendesen, a látásomat jól becsapja, mégsem fárasztó nézni, hanem inkább megnyugtató

Tamás, csodás festés, a puttony sem érti még mindig ezt a precíz vonalvezetést, sablon mentén sem lehetne különbül A színek, az árnyalások, a térbeliség nagyon ott van nálam
Pont
Ilcsi

2016-11-27 00:24:520+#6Válasz a #3 kommentreCsettegőbögöly-evő Intreinai galoppmadár aesthetico-kulinaris ínyencség, ha pontosan akarunk fogalmazni (vagyis az étlapon így van feltüntetve), amit kizárólag pángalaktikus gégepukkasztóval kell fogyasztani, különben a fogyasztója három napig a szivárvány minden színeiben tündöklik és csak SOS-jeleket képes leadni fingással (három rövid-három hosszú-három rövid).

Köszönöm Gepardus a pángalaktikus utazást! Te nagy kaller vagy az ilyesmiben!

2016-11-27 00:11:020+#5Válasz a #2 kommentreAdhadtam volna a képnek a 'Kilókenyér-érzés" címet is, ha már egyszer olyan közel áll Inspiratio színeihez... Valaki virágot látott bele, de a tintahal elég ütős... No ezért szép az absztrakt, vagy absztrakt-deco... mindenki mást lát bele. Talán érteni sem kell, elég ha elvisz egy körre szórakozni... Köszönöm a szavaid.

2016-11-27 00:08:100+#4Válasz a #1 kommentreKöszönöm Sipy...igyekszem mindig valamivel kísérletezni.

2016-11-26 17:49:490+#3Szilárd, ez egy Intreinai galoppmadár tojásaiból készült tükörtojás, az ottani speciális serpenyőben készítve. Az őslakosok körében az egyik legkedveltebb csemege.

Tamásnak meg +1 , hogy velünk is megismertette e távoli világ ínyencségét.
„ Nem vallottam kudarcot, csak találtam száz módot, melyek közül egyik sem működött. ” Benjamin Franklin

2016-11-26 17:29:460+#2Megint egy Balog Tamásos krux-krix festmény, amit a kilókenyér nem ért.



Nekem valami háromszemű tintahal szerűségnek tűnik, ami nem magyarázza a címet.
Mindegy, akármit is festesz, azzal le tudsz nyűgözni, mert a színeket, formákat, mintákat, zseniálisan csinálod.

2016-11-26 16:52:580+#1Érdekes ez a térbeli paradox hatás. +