Csak mondok pár szót, és semmi mást
Mert érzem, a múlt rág engem és fáj
Elvisz a vég, és most elvisz a vágy
Bennem a fény elfakul, homály tör rám

Túl mélyről tör fel bennem minden, mi él
Ez most tudom, hogy teljesen más
És érzem, hogy többé már nincs semmi
Mert nem maradhatok, mennem kell már

Mert félek, hogy nem marad más
Látom, hogy miképpen fordul el minden
És nem jön vissza az, ami eddig várt
Eljött az a bizonyos dolog, változás

Változok, érzem, és nem marad semmi
Abból, ami voltam, elfogyok, félek
Nem maradhatok ugyanilyen lélek
Semmit se érek, de semmitől se félek!

Csak elkallódok, mint sok ezer lélek…