A/3-as 300-as Canson akvarell lap, akvarell-filc.

Verseket olvasgattam..Áprily Lajos verseit mindig szerettem, bár nem ismertek nagyon... volt egy vers, amit idemásolok a kép ajánlásaként ( kicsit hosszú, de nagyon szép, olyan népies behallású, szomorú történet ....)
Áprily Lajos :

Aranykapu...


Én is játsztam, énelkeltem ezelőtt sok évvel,
sok kis rézcsengettyűs hangú falu-gyermekével
Kerti gyepen, temetőben, láncba fogva játsztam,
temetővel szemben laktunk, faluvégi házban -
csilingelt a temetőkert, csilingelt a kertünk
dolgos anyám csak hallgatta ahogy énekeltünk.
ahogy a sok rézcsengettyű dalosan szavalta:
Nyitva van az aranykapu - menjetek be rajta.

Aranykaput dolgos anyám gyermekül sem látott,
mindig sűrű fellegen át látta a világot.
Csak a sors villáma lobbant hangos csattanással,
csak a gond kapui nyíltak vascsikordulással.
Néha mégis szelídebb fény villant meg az álmán
hitte, hogy a ködökön túl aranykapu vár rám,
s gond kapuit meseszóval, dalokkal takarta:
nyitva van az - aranykapu - menjetek be - rajta.

Most a dombon, Rózsadombon, aranykapu nyílik,
aranykapu ragyogása ellátszik a sírig.
Szól a dal is , fénytelen és különös a dallam,
egyetlenegy hang dalolja, mégis ide hallom.
Föld alól szól, - aki mondja, elszáradt az ajka:
Nyitva van az - aranykapu - menjetek-be rajta."

( a kép fotózása nem tökéletes, még mindig csak telefon, a szkennelőm otthon...)


Címkék: festmény, akvarell, szürreális, hangulatkép

958 megtekintés
2 szavazat
3 komment
© Minden jog fenntartva