: Két világ közt

Két világ közé kerültem,
mindkettőt ismerem,
egyikhez sem húz reményem.
Közéjük megnyugodni, így tértem.

Sokkolt a hír, hogy nem kellek,
mára beletörődtem.
Kölcsönös érzés ez,
melyet meg nem írt megegyezés fedez.

Két világ közt megnyugodtam,
nem kérek és nem fogadok el semmit.
Nem ígérek, és nem fogadok meg semmit,
nem nézek messzebb csak az adott nap végéig.

Látom, hogy az egyik világban,
kiábrándult lelkek fájón és reszketve vágynak
olyas valamire, amit világuk nem ismer.
Itt húzódnak határai a két szemlélt világnak.

Itt a távoli horizontja a kiábrándultságnak,
hol messzebb csak a magamfajta láthat,
hisz már kiismertem minden nyűgjét-baját
az egymással elhatárolt világnak.

Távoli pontja ez mindkettő részétől,
hol csak a határtalan magány honos,
és a fájdalom, a szürkeség és a monoton kín.
Egy érdeme mégis akad:

A tudat, mely mind alól felszabadít.



Címkék: ,

643 megtekintés
2 komment
some rights reserved

Komment írásához lépjél be, vagy Regisztrálj!

egyszercsak[offline]

egyszercsak

2016-02-22 12:56:070+#2Hagytam, hogy a racionalitástól átvegyék "az író tollat" az érzések.
Ami állandó, végtelenül állandó, de ha változik akkor nem állandó tehát nem végtelen.

Manó[offline]

Manó

2016-02-22 12:51:200+#1Nekem valamiért ez a vers fura. Nem tudom miért, de mintha túl lenne komplikálva, vagy nem tudom.
Ne add el a gerinced, mert nem kaphatsz másikat!

Mi ez az oldal?

Üdvözlünk a KockArton!

Ez itt egy grafikai közösségi oldal. Találhatsz itt képeket, tutorialokat, fórumozhatsz és chatelhetsz más alkotókkal, kritikákat adhatsz és kaphatsz. Az oldal egyaránt foglalkozik CG és hagyományos grafikákkal is.

Bejelentkezés

Még nem vagy tag? Regisztrálj itt!

Elfelejtetted a jelszavad? Segítünk!

(?)

Chat

Kockart chat

loading

¦¦¦

Online Tagok

    0 / 1831 tag online

    2 vendég

    [tagok listája]

    [A panel bezárásához kattints rá!]